2015. augusztus 30., vasárnap

Koreában jártam 7. Egy pohárnyi Hangang

Fogadjátok szeretettel Mikaz koreai élménybeszámolójának hetedik (utolsó) részét! 

7. Egy pohárnyi Hangang
(gang = folyó)

„Ki kell-e inni az egész Han - folyót, hogy megtudd, milyen a vize?”
(koreai közmondás)

Igazán találó és vigasztaló ez a népi bölcsesség. 
Egy ország megismeréséhez néhány nap alatt keveset meríthetünk.  De „megízlelhetjük”! 
Íme, én ezt éreztem egy „pohárnyi” kóstoló után: 
Vállalkozó kedvű, szorgalmas, érdeklődő, nyitott és büszke nép a koreai. Őrizve a múltját, dinamikusan fejlődik a legmodernebb technika vívmányainak a segítségével. Az évezredek alatt felhalmozott tudást okosan ötvözi a világból szerzett új tapasztalatokkal.

Ellentétek:
Első nap, amikor elfoglaltuk kényelmes szállodai szobánkat, ez a kép tárult elénk az ablakból.  A  kis üzletekben főtt disznófejet, csirkelábat, s egyéb finomságot lehetett enni, vagy venni.

Hagyományos üzletek a történelmi belvárosban

A szépen kivilágított boltok, ragyogó reklámok között a filmekből is jól ismert sátrak. Egyikben-másikban jósnő jövendölt, másutt kifőzdék kis asztalainál itták a sojut. Volt ahol dohányoztak. Köztereken sosem láttam cigarettázó embert vagy eldobott csikket. De általában is jellemző a tisztaság. Az illemhelyek mindenütt ingyenesek. Nincs vécés néni, mégis rendezett: van papír, szappan és kéztörlő vagy szárító.

Műanyag sátrak a modern üzletek tövében

Déli kapu a modern házak között

Namdaemun: Önmagában áll. Már nem tartozik hozzá városfal. Szöul erődfalának egykori nyolc kapuja közül a déli. Nemzeti kincs kategóriába tartozik, 1962-ben került védelem alá. Szöul legrégebbi faépítménye, mely szintén Taejong uralkodása idején, 1398-ban épült. Közvetlen közelében található a híres Namdaemun piac

A kapu a piaccal – középkori ábrázolás (kép a wikipédiáról)

Namdaemun piac: Híres piac volt már a középkorban is. Történelmi filmekben gyakran láthatunk a korabeli piacon játszódó jeleneteket. 

Pillanatkép a piacról

Vidám és fiatal árus

Megfáradt idős asszony és a gesztenyék

A ginseng hagyományos és híres koreai termék

A hallyu sztárok mai hírességei Koreának

Ha már piac, néhány gondolat a pénzről. Dél-Korea valutája a won. 1000 won kb. egy dollárnak felel meg. Mi néggyel osztottuk, úgy kaptuk meg egy-egy termék körülbelüli magyar árát. Általában minden drágább a nálunk megszokott áraknál, de láthatóan a jövedelmek is magasabbak.

Étkezési szokások: A koreai iroda úgy állította össze a főétkezéseket, hogy többféle tradicionális éttermet megismerhessünk. Volt, ahol 7000-9000 won a menü ára. Ezért egy szelet halat, vagy húst kaptunk, s mellé annyi köretet válogathattunk, amennyit akartunk. Egy tálka rizs mindig járt az ételhez. Persze volt olyan étterem is, ahol jóval magasabb áron jutottunk ebédhez.

Sült marhahús salátalevélbe göngyölve

Zöldségfélék és kimchi egy  puszani gyorsétteremben

Menü az autópálya melletti önkiszolgáló étteremben

Érdekes volt, amikor az asztalba épített indukciós lapon saját magunk főztük a marhahúslevest.

Fő a húsleves

A legelegánsabb étterem a híres N toronyban volt. Megszámlálhatatlan változatban kínáltak előételt. Bármit választhattunk: csigát, kagylót, rákot, pekingi kacsát, fagylaltot, süteményt, stb. A főétel sült marhahús, vagy sült hal volt, kinek-kinek ízlése szerint.

Csendélet a Namsan torony éttermében

Namsan torony:
A torony

Egyszerűen csak Szöul torony, 236 m magas. 1980-as megnyitása óta a város szimbóluma. A 262 méter magas Nam - hegy legmagasabb pontján épült fel. Szöul egyik legforgalmasabb és legcsodálatosabb parkjában, a Namsan Parkban helyezkedik el, ami naponta átlagosan 23.000 látogatót fogad. A toronyban található egy csillagvizsgáló, forgó étterem (amely 2 óra alatt tesz meg egy teljes fordulatot), egy Teddy maci múzeum és ajándékbolt is. A torony külső színét, megvilágítását az évszaknak vagy éppen egy különleges eseménynek megfelelően változtatják. 

A lift mennyezetén vetítéssel terelték el a figyelmünket

Panoráma a Han - folyóval

Szöul

Középkori városfal

Szerelem-lakatok a torony aljában

A kóstolgatás legkülönlegesebb ízeit önálló felfedezésekkel ismertük meg.

Dongdaemun History and Culture Park:
A Kvánghvámun térről, a szobrok közötti mélyített metrólejáróból indultunk. A metrószerelvények előtt mindenütt üvegajtó védi az utasokat, nehogy a sínre essenek, vagy ugorjanak.

A metró érkezéséig üvegfal-védelem

A következő metrómegálló 

Neofuturista épület. Zaha Hadim, világhírű építész (most Tokió tárgyal vele az olimpiai stadionról) tervei alapján a koreai Samoo cég kivitelezésével 2009-2014 között épült. 85 ezer m2. Négy szint a föld felett és három a föld alatt. 45 ezer alumínium panel felhasználásával készült. Kiállítótermek, mozi, plaza, közösségi terek, stb. Modern, íves, a falakon átsejlik a fény, a színe változik. A parkban hatalmas területen ledes rózsamező. A 2015-ös Producers (Producerek) c. sorozat néhány részlete itt játszódik. Este nagyszerű látvány. Sok itt a fiatal. Ez az ő világuk.

Esti fényekben a park és épületei

Az épület szerkezete

Mint egy ufó

Ledes rózsamező

Gangnam: A metró megbízható, jól áttekinthető közlekedési eszköz, s elég olcsó. 1650 wonért vettünk szakaszjegyet. Ebből 500 won a kártya. Amikor feljövünk, az utolsó kapunál visszaváltható. Gangnam a város déli része. A Han - folyón 1969-ben épült meg a déli híd. Addig ez a városrész külterületnek számított: rizsföldek, ültetvények. A híd megépülése után fellendült a terület, ma az üzleti világ központja. A városrész körüli maffiaharcokról szól a Gangnam 1970 című 2015-ben készült mozifilm (főszereplője Lee Min Ho).
PSY világsikere a Gangnam Style. Ez utóbbiról azt mondta az idegenvezetőnk, hogy azért sikeres otthon is, mert a kövérkés és híres PSY parodizálja a gazdag gangnami világot, azt üzenve a fiataloknak, hogy merjék vállalni magukat, így is lehetnek sikeresek.

Gangnam felől a város

Banpo-híd: Szöul körzetében 27 híd ível át a Han - folyó felett. Az egyik leghíresebb és a leglátványosabb mindenképpen a Banpo-híd. Ez az építmény valójában a Jamsu-híd fölé épült, együtt különleges kétfedeles hidat alkotnak. Moonlight Rainbow Fountain-nak is nevezik, ami magyarul annyit tesz, hogy Holdfény Szivárvány Szökőkút. Napközben a Nap színezi szivárványszínűre a vízsugarakat, éjszaka pedig a közel 10.000 beépített LED teszi ezt. A világ leghosszabb híd-szökőkútja 1140 méter hosszú és 2009 szeptemberében adták át. Naponta többször – előre meghatározott műsorrend szerint – különböző 20 perces előadást mutat be. Működés közben percenként 190 tonna vizet mozgat meg a szerkezet, amit mind a Han - folyóból gyűjt össze.

 A kétfedeles híd

A híd fényei

Hangang park: A Han - folyó két partján kerékpárutak, parkok épültek. Séta közben nagyon sok sportolóval találkoztunk. Általában egészséges testfelépítésűek a koreaiak. Nagyon kevés a túlsúlyos. Ez valószínűleg összefügg az étkezési kultúrájukkal és a mozgás szeretetével. Gyakran láttunk futó, kocogó, parkban tornászó embereket életkortól függetlenül.

Hangang park: Tágas tér a Banpo - hídnál

Dungdungseom:
A város vezetése pályázatot hirdetett a lakosság körében. A cél, hogy minél több szórakozási lehetőséget biztosítsanak a fiataloknak. Több ezer pályázó ötlete közül az úszó szigetek valósultak meg. Területük 9995 m2.  2011-től 2014-ig épültek. Olyan láncos szerkezet tartja őket a mederhez rögzítve, hogy a Han - folyó vízszintjének változását követni tudják.
A három úszó sziget is a Banpo-hídnál van. A szigetek több kulturális, oktatási és rekreációs funkciót töltenek be. A tervezési koncepció szerint a három épület a virág kibomlását szimbolizálja: mag, bimbó és virág. Merész szerkezetek: üveg, fa, és acél. A legkisebb a sziget a mag": a vízi sportok és szabadidős tevékenységek bázisa. A „bimbó” sziget élménypark, kiállítási terület és szórakoztató rendezvények helyszíne. Városi szórakoztató központ. Informatikai és 3D bár, és egy szabadtéri tánc- tér tartozik hozzá. Az átlós mintázat, a külső héj hangsúlyozza a dinamikus mozgást, a virágzó virágot. A legnagyobb épület a kifejlett „virág”. Többrétegű üvegszirom. 700 fős többcélú előadóterem, koncertek, fesztiválok és egyéb kulturális előadások helyszíne. A Love Forecast című 2015-ös mozifilm egyik jelenetében a Hangang északi partja felől látjuk a kivilágított szigeteket (főszereplője Lee Seung Gi).

A tervek makettje
Esti fények

Átjáró az épületek között

Búcsúzás

Most először éreztem külföldön, hogy még maradnék. Jó volt a társaság, és talán a filmek miatt is, de az első perctől otthon éreztem magam Koreában.

Köszönöm Birinek, hogy befogadott és teret adott ezeknek a beszámolóknak! Köszönöm mindenkinek, aki velem tartott, biztatott! S kívánom mindenkinek, ha álma és vágya eljutni Dél-Koreába, akkor az teljesüljön!

Előzmény:
6. Az Egyesült Silla Királyság központjában

2015. augusztus 20., csütörtök

Koreában jártam 6. Az Egyesült Silla Királyság központjában

Fogadjátok szeretettel Mikaz koreai élménybeszámolójának hatodik részét! 


6. Az Egyesült Silla Királyság központjában

„Ha van vitéz harcos, lesz mellé szárnyas paripa is.” 
(koreai közmondás)

A vidék felfedezése:
A Szöul-Puszan  autópályán hagytuk el a fővárost. Ez az autópálya volt az első a háború utáni újjáépítés során. 1970-ben épült, 430 km hosszú.

Kjangdzsu: A hajdani Egyesült Silla Királyság (i. sz. 668 - 935) fővárosa volt (Szorabol). Szöultól délkeletre 370 kilométerre fekszik. A királyság fénykorában gazdasági fejlettsége, virágzó kulturális és szellemi élete a korabeli Konstantinápolyhoz, vagy Bagdadhoz hasonlítható. Közel 900 ezer ember élt itt akkoriban. 
(Queen Seon Deok (A Silla királyság ékköve), Emperor of the Sea (A tenger császára) című sorozatok)
A város ma is őrzi ezt a történelmi örökséget. Szellősebb, vidékiesebb a többi nagyvárosnál. Csak 300 ezer ember él itt, de idegenforgalmi központ lévén évente 6 millió turista látogat el ide.

A város környéke

Üdülőközpont

A településen és környékén lépten-nyomon találkozhatunk a múlt emlékeivel: 150 királysír, szebbnél szebb buddhista templomok, királyi paloták romjai. Csodálatos a helyi Nemzeti Múzeum gazdag gyűjteménye is.

Tumuli park: A város szívében helyezkedik el. A Silla időszakot halomsíros temetkezés jellemezte. 150-ből csak 30 van feltárva. A parkban 20 kisebb-nagyobb fűvel benőtt halom található. A legnagyobb 23 m magas, a kisebbek 10 m körüliek.

A park részlete

Csend és nyugalom

Egy sír előtt

A helyiek ponghvade-nek, azaz főnixemelvénynek nevezik ezeket a halmokat. A királyokat mitikus madarakkal azonosították, akik az istenek világa és a földi lét között közvetítettek. A sírokról nehéz megállapítani, hogy kinek a földi maradványait rejtik. Már a csontok is elporladtak, csak a tárgyi emlékekből lehet következtetni. Egyetlen belül is látogatható halom a Szárnyas Ló Sírja. Egy itt talált, fakéregre festett szárnyas lóról nevezték el a régészek.

A sír bejáratának részlete

A temetkezési hely, ahogy megtalálták

A holttestet és az uralkodó személyes használati tárgyait, koronáját, ékszereit mély gödörbe, vagy a földre fektetve helyezték el. Fölé faszerkezetet ácsoltak, vályoggal tömítették, majd különböző nagyságú kövekkel borították. Végül a sírra földet hordtak, így alakították ki a félgömb formáját.

A sírok szerkezete

A Szárnyas Ló Sírja leletekben nagyon gazdag. Itt vitrinekben láthatóak a másolatok, de az eredeti tárgyak a helyi Nemzeti Múzeumban vannak.

A halott uralkodó  koronája

Leletek a sírban

A feltárt halmokban 8 aranykoronát találtak. A kínai és arab leírások szerint Silla nagyon gazdag királyság volt, még a kutyák nyakörve is aranyból készült.

Cshamszangde csillagvizsgáló: Seon Deok királynő (632-647) idején épült. A királyi palotához tartozott. A palota helyén most is folynak az ásatások. Holdnaptár szerinti szimbolika jellemzi az épületet. Ablaktól lefelé és fölfelé 12-12 kősor – 24 hónap. A tetején lévő zárókő a 4 évszakra utal.

A csillagvizsgáló

A hatalmas parkban ötletes járművekkel oldják meg a közlekedést.

Tömegközlekedés a parkban

Ismerős jelenet

A tárgyi leleteket bemutató Nemzeti Múzeum: Hangulatos, modern épületek, kellemesen parkosított udvar. Itt láthattuk a sírok és a buddhizmus környékben feltárt tárgyi emlékeit.

A múzeum épületei, gyerekek csoportja

Külön épületben mutatták be a nyári palota és a hozzá tartozó tó makettjét.

Wolji Pond makett

Királyi ékszerek a múzeumban

Puszan:
„A koreai ember dolgos hangya.” (koreai közmondás)
Utazásunkat Dél-Korea északi határán, a DMZ zónában kezdtük. Puszan viszont az ország legdélibb nagyvárosa, a Keleti-tenger partján fekszik.

Az autópálya kapujának vasszerkezete
a történelmi épületek emlékét idézi

Az ország 70%-a hegyvidék, ezért minden földterületet kihasználnak, ahol mezőgazdasági termelést folytathatnak. Az autópálya mellett szépen megművelt parcellák, fekete fóliával fedett ginseng ültetvények. Modern traktorok dolgoznak a rizsföldeken. Általában az itthonihoz hasonló a növényzet. Az akác is virágzott, épp ahogy nálunk. Igaz, parlagfüvet nem láttam.

Az autópálya melletti ültetvények

Rövid látogatásunk csak a jelenről szólt. A város történelmi helyeit nem volt időnk meglátogatni. Puszan Dél-Korea második városa, 3,6 millió lakosú kikötőváros. Itt a gyorsaságnak rendeltek alá mindent, hiszen Dél-Korea legfontosabb kikötője. A koreai háború idején menekültek áradata zúdult a városra. Népszerű volt azért is, mert az elérhetetlen nyugati cikkek piaca volt. 3 metrója van, többszintes utak és hidak pókhálószerűen hálózzák be.

A kikötő részlete a buszból

A közlekedési hidak városa

Puszan torony: A város legmagasabb pontján áll, kb. 80 m magas kilátó. A torony alatti parkban áll a másik hatalmas Yi Sun-shin szobor. Nem véletlen, hisz az admirális itt, a déli partok közelében vívta dicső tengeri csatáit a japánok ellen.

A torony

Az admirális szobra

A párás idő miatt nehéz volt jó felvételeket készíteni. A látvány mégis magáért beszélt.

A város látképe

Filmekből is jól ismerjük Puszan egyik nevezetességét, a Jagalchi–halpiacot. Az esti órákban még öltönyös urak is vacsoráztak a halpiac étkezdéiben. Mivel a szállásunk a piac közelében volt, mi is megkóstolhattuk a tenger gyümölcseit. Voltunk, akik csak fotóztunk, de a bátrabbak friss vacsorát készíttettek maguknak a jagalchi-ajummákkal (ajumma = férjezett nő).

Csendélet a halpiacon

Jagalchi ajummák

Étkezdék a piacon

A kellemes klíma, a Keleti-tenger közelsége miatt tízezrek keresik fel a várost. Kedvelt fürdőhely a Heunde – part. Minden évben itt rendezik a Puszani Nemzetközi Filmfesztivált, Ázsia legjelentősebb filmes seregszemléjét.

Heunde – part: Hosszú, kanyargós hídon mentünk ki a Keleti-tenger partjára. A Chuncheon folyamból elhordott kagylópor és homok fedi a fövenyt. A helyiek mondása szerint: „Több embert látni, mint amennyi a homok.” Bár még nem volt fürdésre alkalmas idő, én azért belesétáltam a tengerbe.

Puszan a tenger partján

Heunde

A Keleti-tenger

Dongbaek-sziget: Ma már csak a nevében sziget, hiszen teljesen összeér a Heunde - parttal. Nevét a dongbaek (kamilla) fákról kapta. Hangulatos lépcsősoron jutottunk fel a világítótoronyhoz és a Nurimaru APEC székházhoz. 2005-ben itt tartották az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés csúcstalálkozóját.

APEC-ház

Következik: 7. Egy pohárnyi Hangang
Előzmény: 5. Vallások együttélése, Buddha születésnapja – lámpás felvonulás